A sok beszámoló után visszatérünk kicsit az elmélethez, és folytatjuk formagyakorlatokkal foglalkozó cikksorozatunkat.

Az előkészítő formagyakorlatok után az első “igazi” formagyakorlat a Chon-Ji.
 
Lépésszáma: 19
 
 
Kiejtése: “csan dzsi”. (A formagyakorlatok nevét a formagyakorlat utolsó lépése után hangosan kiáltjuk.)
 
Jelentése: ég és föld, vagy egyes fordítások szerint menny és föld (Heaven and Earth). A gyakorlat 90 és 180 fokos fordulatokból áll, alaprajza szabályos derékszögű koordinátarendszert alkot, mely a világ 4 égtáját szimbolizálja.
 
A Chon-Ji-t szokták még a világ megalkotásának jelképeként is nevezni, mely egyben az első formagyakorlatot tanuló taekwondoin tudásának megalapozását is jelenti.
 
Érdekesség, hogy a Chon-Ji-nak van másik jelentése is, mégpedig egy vulkáni tavat hívnak ugyanígy, mely az észak-koreai, illetve a kínai határ mentén helyezkedik el. A tó a X. században keletkezett, és nevét arról kapta, hogy az ott lakók szerint a tó olyan szép, hogy szó szerint látni lehet, ahogy Ég és Föld találkozik. A legenda szerint ennél a tónál ereszkedett le Dan Gun apja is a Földre, és ő maga is ott lakott a tónál egy ideig, mielőtt megalapította Koreát (lásd későbbi cikkünket Dan Gun-ról).
 
(http://en.wikipedia.org/wiki/Heaven_Lake, érdemes megnézni a linken található képet, tényleg gyönyörű:))
 
A formagyakorlatban kétféle állás: gunnun sogi (hosszú támadó állás), illetve niunja sogi (L alakú állás), kétféle hárítás: najunde- és ahn-palmok kaunde makgi , és egyfajta ütés: kaunde paro chirugi (első kezes vállmagas ütés) váltja egymást.
 
A formagyakorlatot Jaroslaw Suska előadásában az alábbi videón láthatjátok:
 

 

Az észrevételeket és korrekciót köszönjük bulkoginak

A bejegyzés trackback címe:

https://itftaekwondo.blog.hu/api/trackback/id/tr952813259

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

bulkogi 2012.05.03. 12:36:51

Heló! Remek a cikk, de valami technikai hiba lehetett a végén. A következőt írod: "kétféle hárítás: najunde- és ahn-palmok makgi (szemmagas hárytás külső kézéllel), és egyfajta ütés: paro nopunde chirugi (első kezes szemmagas ütés) váltja egymást."
Ebben a tul-ban csak középmagas ütések vannak. Az ahn-palmok makgi nem kézéllel megy (hiszen azzal nem is lehet, ahn-palmok = a kar belső oldala), hanem ököllel (és ez is középmagas). További jó munkát!

bulkogi 2012.05.03. 12:37:00

Heló! Az előbb már elküldtem ezt a kommentet, de nem jelent meg, szóval még egyszer. Tetszik az írás, köszönet érte, bár a végén egy kicsit összekavarodtak a dolgok.
A következőt írod a posztban:

"...kétféle hárítás: najunde- és ahn-palmok makgi (szemmagas hárytás külső kézéllel), és egyfajta ütés: paro nopunde chirugi (első kezes szemmagas ütés) váltja egymást."

Ebben a tul-ban az összes ütés középmagas szekcióban van. Az ahn-palmok makgi-t meg zárt ököllel hajtjuk végre (kézéllel nem is lehet, hiszen ahn-palmok=alkar belső oldala) és szintén középmagas szekció. Az egy külön poszt, hogy mit jelent a középmagas szekció, hiszen eltér a hárításnál és ütésnél is, és még millió esetben. További jó munkát kívánok!
süti beállítások módosítása